„- Lucifer, íme az Ember, hajolj meg előtte, mint a fivéreid…Mint az közismert, én nem hajtottam térdet atyám ezen új házi kedvence előtt, és ezért ledobattam a mennyből azokkal együtt, akik velem tartottak. De neked, Ember, búcsúajándékul adom a saját képedet; úgy, ahogy én látlak téged.”
A történet elmesélője és központi karaktere „Tudós” Jónás Pálmason-t száműzik egy lakatlan szigetre, ahol a visszaemlékezése nyomán kísérhetjük végig életét az 1635. évtől egészen haláláig. Jónás meséje egy folyamatos harc az emberi tudatlanság ellen melynek elemei sok esetben népi hiedelmekből erednek. A 17. század embere még nem ismerte el a természettudomány teljes valóját a sötét mágiától (vajákok, boszorkányok világa). Így aki többet vélt tudni azt megbéklyózták (jobb esetben).
A történet mesélése inkább epizódszerű nem pedig folyamatos. De önmagukba is értelmezhetőek és mivel visszatartott információkkal építkezik, így megvan az íve és feszessége is.
„Bizony, megégettek volna ezek az ájtatoskodó sakálok, ha beszéltek volna a nők, akiket a megboldogult püspök segítségével gyógyítottam. De nem, nem tették, hálásak voltak a gondoskodásért… Noha máglyájuk tüze testem szőrét nem perzselte, mégis megéreztem azért gyűlöletük hevét, a gyűlölködő természetükét, ami arra ösztökél némelyeket, hogy tűzzel pusztítsák el a másik embert, mintha csak betiltott könyvecske volna… Mert mi a különbség? Minden könyvben emberi lélek van…”
Az egész egy kerettörténet, ami a fenti bibliai jelenettel kezdődik majd a cethal gyomrában zárul. Gyönyörű lírai szöveg mely nem véletlen, hiszen az író (alkotó neve: Sjón) ő maga költő is egyben, de drámát és dalszövegeket is ír, mint pl.: Björk (fura kis kobold külsejű énekesnő)
Jónás (héberül – galamb): A neve alatt fennmaradt prófétai könyvnek (Jón) nem a szerzője, csak a benne előadott fiktív történet hőse. Egy kényes megbízatás elől szökött hajóra ahonnan is megtudván azt – vízbe hajították. Ott lenyelte egy cethal és három napot töltött a gyomrában majd a hal partra vetette, így végül teljesítette a küldetését.
A szerző jegyzetében olvashatjuk, hogy „Tudós” Jónás valódi személy (1574-1658), kiadott és kiadatlan művei alapjául szolgáltak a regényének.
A gyönyörű nyelvezet transzformálásához a fordító Egyed Veronika maximálisan hozzátett.
„Minden könyvben emberi lélek van…”
Könnyed formában egy elgondolkodtató, több síkon értelmezhető mű, szívből ajánlom, ha ilyen hangulatra vágysz. ![]()
Magvető kiadó, keményfedeles, 264 oldal, ISBN: 9789631432893, Fordította: Egyed Veronika
(kép forrása: saját)

