Bizonyos emlékek
Ajtót nyitsz a rövid csöngetésre.
Egy rozsdavörös őz kér menedéket.
Az ingoványba rejtőzött eddig,
panaszolja. Simogatod selymes,
puha szőrét – s ez érthető, hiszen
tél van. Rövid bőgését hallatja közben.
Szív mélyéig ható pillantásából
félénkség sugárzik. Megtéveszt
szelídsége, beereszted, de féktelen
természete a bezártságot nehezen
viseli. Törni-zúzni kezd, majd
géped elé ül és verset ír.
Magvető kiadó, keményfedeles, 152 oldal, ISBN: 9789631427356
Category: VERS