Ez a rövid kötet is bizonyítja, Vonnegut egy zseni.
70 oldalon amit kapunk – bevezetés amiben leírja, hogy éppen elhunyt barátja Dr. Isaac Asimov után őt választották tiszteletbeli elnöknek az Amerikai Humanisták Szövetség élére. Némi elmélkedés a humanista életszemléletéről. Itt emlékezik vissza Clemens Vonnegut dédapjáról (ő volt a Vonnegut Hardware Company alapítója, ahol a vásárlók mottója: *Mindent a Vonnegutnál kaphatsz*), aki egyszer ezt írta: „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e, vagy sem?”
Eredetileg egy rövid másfél percben előadható rádiós monológoknak készült azonban idő előtt kényszerült kiadatni ezen kis szösszeneteket, tekintve előre hozott Dr. Jack Kevorkian bírósági tárgyalása végett. Meglehet hallgatni őket Vonnegut előadásában a WNYC rádió hangarchívumában.
Majd 22 rövid interjú következik, ami ugyanazzal a passzussal kezdődik – orvos által ellenőrzött halálközeli „halálút” melyben többször megemlíti Kevorkian-t.
Fanyar ízlésűként az alábbiak fogtak meg:
– Dr. Mary D. Ainsworth: vele kapcsolatban megtudjuk, hogy pokol nincs (!) viszont vannak bölcsik és ovik a korán elhunyt kisembereknek, akik kapnak a mennyekben pótmamát. Ezen babák fognak aztán angyallá cseperedni. Így születnek az angyalok – „Mi lenne szép, ha nem ez?”
– Salvatore Baigini egyszerű építőmunkás. Kutya sétáltatás közben rájuk támadott egy másik eb és hogy megmentse a kis társát eloldozta a pórázt, hogy elmenekülhessen. Az esemény szívrohamot váltott ki, amibe belehalt. Majd a feltett kérdésre miszerint érdemes volt meghalni egy Teddy nevű schnauzerért? A válasz így hangzott: „….ezerszer faszább, mint ha valaki Vietnámban az abszolúte semmiért pusztul el.”
– Majd az egyedüli alanyunk, aki öngyilkosság révén jutott el Szent Péterhez: Adolf Hitler.
„A többiekhez hasonlóan én is rendeztem a számlámat – mondta. Reményei szerint valahol szerény síremléket emelnek majd neki. Lehetőség szerint kőkeresztet, hiszen keresztény volt…..Mint kérte, nevét és az 1889-1945 dátumokat véssék rá. Az évszámok alá pedig ezen német mondat kerüljön: „Entschuldigen Sie.” Vagyis: „Pardon”. Esetleg: „Elnézést”.
– És a kötet keretszerkezetét megadva Dr. Isaac Asimov interjú, amiben azt a kérdést kapta, hogy mitől volt olyan termékeny író? A válasz: „Menekülök” majd még hozzá tette egy francia író híres szállóigéjét: „A pokol a többi ember.”
A kötet után egy héttel megnéztem a 2010-ben készült: Dr. Halál (You Don’t Know Jack) című filmet, ami feldolgozza a történelem egy magányos forradalmár útját.
Dr. Jack Kevorkian kiváló patológus volt, aki felvállalta azon aktivitását, hogy az embernek joga van dönteni a haláláról.
Az eutanázia jogilag tiszta keretek közötti segítségnyújtás a gyógyíthatatlan és súlyosan szenvedő betegeknek.
Az orvosilag asszisztált öngyilkosság vagy az ún. tervezett halál egyik mellékterméke: a szervdonorság, amivel viszont emberek életét lehetne megmenteni. A Dr. Halál gúnynevet büszkén vállalta.
A filmben nyújtott alakításáért Al Pacino Golden Globe é Emmy díjjat is kapott. De a szerepgárdában ott találjuk Susan Sarandon-t, John Goodman-t valamint Brenda Vaccaro-t is – igazán pazar de az ifjak közül egyik beteg lehetett Adam Driver is.
Számomra ez a Vonnegut élmény ezzel a filmmel együtt teljes DE így nagyon!
Én voltam 22 évvel ezelőtt Édesapámmal amikor egy stroke miatt teljesen lebénult a bal fele.
22 éve nézem, ahogy Édesanyám ápolja őt – nehéz és egyre nehezebb…
„Viszlát és adios. Vagy ahogyan Szent Péter mondta hamisan kacsintva, amikor elárultam neki, hogy utolsó retúr utamon járok a Paradicsomban: „Szevasz, tavasz.”
Szóval csak annyi, hogy: Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Helikon kiadó, keményfedeles, 104 oldal, ISBN: 9789632279480, Fordította: Hideg János
(kép forrása: saját)