„A jó irodalom mindig kellemetlen érzést okoz, mert kényelmetlen kérdéseket boncolgat” – Janne Teller
Jelen kötet egy férfi monodrámája – ahol filozófikus okfejtéssel tárgyalja ki saját maga előtt, hogy hol húzódik a határ a művészet és a valóság között? Mi a valóság és mi a fikció? Fauszti alkuszt kell kötni magunkkal vagy a művészettel?
Helyszín egy könyvkiadó igazgató irodája ahol hősünk vekeng egy kézirat felett – tudja, hogy világsikerű a könyv, de egy „titokzatos és különleges” nő azt állítja, hogy ez az ő átélt története és nem a kézirat szerzőé.
Még meg kell írnia egy beszédet, ami az éjszakájába és talán az épp elméjébe kerül – párhuzamosan veszi sorra a művészt, mint embert magát a művet és annak értékelőit az olvasót és az életet.
Lehet, hogy ez a titokzatos nő szimplán csak az ő lelkiismeretének görbére tükör előtti vetülete? Lehet nincs is semmilyen nő?
Az asztalon lévő családi fotókat elnézve visszagondol a valós életére és döntésire. Karrier és státusz szempontjából jó választás volt a felesége, de 24 év és megannyi szeretői kapcsolat után is? Lulu, akivel talán mégis meghozta volna az új élet lehetőségét – de elengedte.
„A férfiak gyávák. Nem merik feleség nélkül leélni az életüket. A nők gyávák. Nem merik kimondani, hogy a férfiak gyávák.”
Jó választás lett ez a mai napra (április 23.) – a könyv és szerzői jogok világnapja. A könyv nemzetközi napja egyben a szerzők és a szerzői jogok előtti tisztelgés napja is. Mai napon az olvasás és annak rejtett örömeinek fontosságának hangsúlyozására szánjuk, hogy színesítsük képzelőerőnket, szórakozzunk és tanuljunk, többet tudjunk meg a világról.
Mindenképp nyugodt hangulatot kíván a fenti mű és érdemes egy szuszra elfogyasztani – úgyis rövidecske könyvecske 
Scolar kiadó, keményfedeles, 144 oldal, ISBN: 9789635094233, Fordította: Weyer Szilvia
(kép forrása: saját)